Winston Groom: El Paso

El ​​Paso határváros, a történet pedig korszakhatáron játszódik, a huszadik század fordulóján és első évtizedeiben. A nagysikerű Forrest Gump szerzője ezúttal fordulatos történelmi kalandregénnyel áll elő, a helyszín néhány Európában, majd az Egyesült Államokban felvillantott pillanatkép után a viharos, önállósodó Mexikó, amelynek a határhoz közel eső területeit fillérekért vásárolták fel az amerikai vasútmágnások, újságcézárok és mások. Itt minden lehetséges és itt mindenki megfordul: hősök és áldozatok, gyermekrablók, banditák és javasasszonyok – valamennyiüket próbára teszik a háborús körülmények és a gyönyörű, ámde cseppet sem barátságos természet.
A történet egy bostoni árvaházban kezdődik, ahonnan éppen karácsony előtt egy vasútmágnás és a családja örökbe fogad egy kisfiút. Arthur, aki még a vezetéknevében sem lehet biztos, felveszi a szép hangzású Shaughnessy nevet, előkelő iskolákba jár, majd beáll apja mellé a vasúttársasághoz, szerelmes lesz, gyerekei születnek. Már-már beleszürkül egy üzletember hétköznapjaiba, amikor egyik pillanatról a másikra nagyot fordul körülötte a világ. Sivatagon és vadonban üldözi gyermekei elrablóit, akik egyszerre gonosztevők és hős forradalmárok; brutális gyilkosok, akik ugyanakkor az országuk őslakosait akarják jogaikba visszahelyezni. Időben és térben határvidéken járunk, semmi sem egyszerű. Pancho Villát, a gyilkos banditát olvasni tanítja az elrabolt kislány, kísérői pedig olyan valós és képzeletbeli figurák, mint Ambrose Bierce, a világhírű író, vagy John Reed, a szocialista újságíró, illetve Villa egyik alvezére, aki száradó, zsugorodó levágott emberi orrokból fűzött láncot hord a nyakán.

Az olvasó ebből a magával ragadó könyvből talán megtudja azt is, hányféle nézőpontból lehet szemlélni ugyanazt a történetet, hogyan olvad össze izgalmas kalanddá történelmi forrás és fikció. A könyv gazdag, mint egy hatalmas freskó vagy mint maga az élet: érzelmes, gonosz, kegyetlen, tarka és szépséges. Igazi nagyágyú, Winston Groom közel húsz éve várt visszatérése.